A szülés mikéntje után a második leginkább vitatott kérdés az anyaság kapcsán a szoptatás. Akik hosszan szoptatnak, gyakran hallják: mázlista vagy, alkati kérdés, ez genetika. Szerencséd van, hogy neked sikerült, nálunk már anyám sem tudott szoptatni.
Akkor kicsit személyeskedjünk. ;-) Engem sem tudott szoptatni az én anyukám. És az öcsémet is rövid ideig. (Az okok feltárása hosszú értekezés témája volna.) Ezzel a genetikai elmélet meg is dől, hiszen nekünk a lányaimmal mégis működik. A szerencsében egyszerűen nem hiszek. Alkatról pedig annyit, hogy van, aki mellkorrekciós műtét után, van, aki nagyon kicsi cicivel, van, aki ikrek és császár után is képes a szoptatásra. Meg persze az ellenkezőjére is van példa. A legmeghatóbb történet – nem egyedülálló – azé az anyukáé, aki örökbefogadott csecsemőjét Szoptanít készülékkel addig táplálta más anya tejével, míg a baba intenzív, és kellően gyakori szopizásának köszönhetően be nem indult a saját tejtermelése. Drága Édesanyák, talán meg is fejtettük a kódot. Anyatej termelődés = szoptatás gyakorisága.
Amikor tejszaporító illóolaj keveréket kérnek tőlem a mamák, mindig elmondom, hogy a legjobb tejserkentő a baba. Nem nézzük az órát, nem mérjük a grammokat, igény szerint szoptatunk. Egyik lányomnál sem volt mérlegünk. Fogalmam sincs, hány grammot eszik egy „normális” baba alkalmanként. A fejlődési ugrások esetén gyakrabban igénylik a cicit, talán hosszabban is időznek rajta. Akár 40-60 percet. De nem is biztos, hogy éhesek ilyenkor, inkább csak nyugtatják magukat. Talán sok volt az inger aznap, esetleg fogzás miatt nyugtalan a kicsi. A kevés dolgok egyike az életemben, amit nem próbáltam irányítani, gondolkodni rajta. :-) Egyszerűen adtam, ha kértek a babáim. Működött-működik. A nagyobbik lányomat 18 hónap után „beszéltük le” a szopizásról, minden erőltetés, tiltás nélkül, játékos formában. A kisebb kitartóan cici függő 15 hónapon túl is, de jól érzékelhető, hogy a természetes folyamat vége felé közelítünk.
Azt tapasztalom, amikor elméleteket gyártunk, mindenáron napirendet próbálunk beállítani, ilyen-olyan iskoláknak, szakkönyveknek, védőnőnek, gyerekorvosnak akarunk megfelelni, mert annyira logikusnak tűnik, amit mondanak – erőlködés, kudarc lehet az eredménye. Különösen nagy csapda lehet az éppen aktuális hozzátáplálási protokoll követése. A régi viccel szólva, a baba nem olvasta a szakirodalmat: sem az altatás, sem a szoptatás fejezetet. Sajnálom. ;-)
Szoptatási problémák, akadályok esetén a legtöbbször kiderül, hogy az információáramlás korában mégsem jutnak az anyák hiteles, használható, helyes szaktanácshoz. Vagy megbízható tanácsadóhoz. Nekik ajánlom, hogy mielőtt úgy döntenének, feladják a szoptatást, mert szerintük már „mindent megpróbáltak”, mégsem megy, keressenek fel egy szakképzett szoptatási tanácsadót. www.lll.hu Nagyon gyakori, hogy egy egyszerű szoptatástechnikai tanács helyére teszi a dolgokat. Vagy egy olyan orvosolható apróság derül ki az irányított beszélgetés során, amit csak a szakember tud feltárni.
Sok nem szoptató anyuka pedig, ha szívére teszi a kezét, őszintén bevallhatja, hogy igazából annyira nem is erőltette a hosszú szoptatást, vagy kényelmesnek/egészségre ártalmatlannak találta a tápszeres táplálást. Ha így van, kérem, ne gyártson elméleteket a szoptatni nem tudás mellett.
Meggyőződésem, hogy akinek van teje fél évig, annak van tovább is. Természetesen egy anya bármikor dönthet úgy, hogy nem kíván tovább szoptatni. De akkor az egy tiszteletben tartandó döntés és nem fizikai akadály. Félreértések elkerülése végett: a vért izzadva megfeszülök, csak azért is szoptatok, a mártírom-szoptatás szintén egyfajta megfelelési kényszer szülte viselkedés. A szoptatás nem lehet önfeladás, szenvedés, erőlködés. Igen, létezik olyan eset, amikor valóban fizikai gátja van a szoptatásnak. Ők a kisebbség, és szerencsére egészen jó alternatívák vannak ma az anyatej pótlására. Például tejtestvéreket találni. ;-)
Na, de hogy jön ide az aromaterápia? Természetesen remek tejelválasztást serkentő, tejszaporító illóolajaink vannak. Van azonnali aromaterápiás segítség mellgyulladás esetére is. Én magam is megtapasztaltam a 40 fokos lázat, a fájdalmas állapotot. A babára-mamára veszélytelen, gyulladáscsökkentő illóolajos mellpakolás, és gyengéd masszázs, a levendulavizes mellborogatás (meg persze a pihenés) két nap alatt megoldotta a problémát.
Van példám arra, hogyan hoztuk vissza az anyuka elapadt tejét egy komoly lelki traumát követően. Példáim arra, hogyan vészelik át a mamák a fejlődési ugrásokat, mikor a baba egyik pillanatról a másikra többet és többet kíván. Hogy a tejszaporító olajat használó mamák gyerekeinél nem jellemző a hasfájás, mert a cicire kent tejserkentő fűszer-illóolajok (édeskömény, bazsalikom, koriander, csillagánizs) egyben emésztést serkentő, javító tulajdonságúak is a babára nézve. Hogy némely régóta szoptató kismama azt mondja, neki pszichés segítség is a tejszaporító olaj, mert így sosem görcsöl azon, lesz-e elég teje. Nem, nem azért mert az illóolaj placebo volna, hanem mert a fizikai síkon felül mentálisan is hatnak. Ez esetben az illóolajok, a belsőleg alkalmazható aromavíz kúra lazító-nyugtató tulajdonságai segítenek.
Igen, többek között a szoptatás sikere is fejben dől el.
